SzíriaKultúra · Hit · Történelem
Tell el-Halaf

Fénykép: Bertramz · CC BY 3.0 · Wikimedia Commons · Rögzítve 2009

Vissza a térképhez
Régészeti lelőhelyekEllenőrzött

Tell el-Halaf

Helyi név: تل حلف

اسم المكان

تل حلف

محافظة الحسكة – سوريا

مرحبًا، أريد الذهاب إلى تل حلف في محافظة الحسكة. هل يمكنك إيصالي إلى هذا المكان؟

36.82679, 40.03967

A koordináták a helyszínre vonatkoznak az atlaszban; a bejárat máshol lehet. Indulás előtt ellenőrizze a helyszínen.

Google MapsOpenStreetMap

Tell Halaf településdomb Északkelet-Szíriában, a Hábúr folyó partján, Rász al-Ajntól mintegy három kilométerre nyugatra, a török határ közelében. Az újkőkori Halaf-kultúra névadó lelőhelye, az i. e. 1. évezredben pedig az arámi, majd asszír Guzana (Gózán) város székhelye volt.

A teljes cikk még nem érhető el magyarul. Olvasd el ezen a nyelven: Deutsch · English · العربية · Français · Türkçe · Español · Italiano · Русский · 中文 · 日本語 · 한국어 · हिन्दी · فارسی · اردو · Português · Nederlands · Svenska · Polski · Bahasa Indonesia · Ελληνικά

Idővonal

  1. c. 6100–5400 BCE
  2. 10th/9th c. BCE
  3. 808 BCE
  4. 1899
  5. 1911–1913, 1927–1929
  6. November 1943
  7. 2006
  8. 2011

Dokumentált állapot

A jelenlegi állapot nincs dokumentálva · 2026-i állapot

Látogatás

Nincs ellenőrzött látogatási információ. Az, hogy egy hely szerepel az atlaszban, nem jelenti azt, hogy nyitva van, vagy hogy biztonságosan látogatható.

Hogyan juthatsz ide

Dokumentált fuvar-, szállás- és közlekedési szolgáltatások itt: Haszaka

Összes utazási szolgáltatás itt: Haszaka

Egészségügyi szolgáltatások a közelben

Légvonalbeli távolság ettől a helytől. Adatok: OpenStreetMap, állapot: 2026-10-30. A működés nincs ellenőrizve – indulás előtt telefonálj.

  • Rász al-Ajni KórházKórház · 3,8 kmÚtvonal
  • Rasulayn KórházKórház · 3,8 kmÚtvonal
Források (18)
  1. Wikipedia (en): Tell Halaf rev. 1364720392 · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  2. Wikipedia (de): Tell Halaf rev. 270712745 · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  3. Wikipedia (ar): تل حلف rev. 76479119 · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  4. Wikipedia (en): National Museum of Damascus rev. 1382051165 · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  5. Wikidata · CC0 · 2026-10-30
  6. Wikipedia (es) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  7. Wikipedia (fa) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  8. Wikipedia (fr) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  9. Wikipedia (it) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  10. Wikipedia (ja) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  11. Wikipedia (nl) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  12. Wikipedia (pl) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  13. Wikipedia (ru) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  14. Wikipedia (sv) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  15. Wikipedia (tr) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  16. Wikipedia (ur) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  17. Wikipedia (zh) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
  18. OpenStreetMap · ODbL · 2026-10-30
Ellenőrzött · Utoljára ellenőrizve: 2026-10-30. Mezőnként ellenőrizve a hivatkozott forrásokkal (MI-támogatott szerkesztés). A szakértői jóváhagyás még hátravan.
Widersprüche: (1) Halaf-Zeit – en/ar 6100–5400, de 6000–5300 v. Chr. (Wikidata 6100/5400). (2) Kapara – en 10. Jh., de 10. oder 9. Jh. (Synchronismen fehlen). (3) Adad-Nirari II. – en 894 v. Chr., de nur Regierungszeit 911–891. (4) Besiedlungsende – en römisch-parthisch, de/ar bis islamische Zeit. (5) Grabungsteam 1911 – en fünf Archäologen und 500 Einheimische, de fünf Architekten und 200 Arbeiter; Zahlen nicht übernommen. (6) Rekonstruktion – en 2001–2010, de 2002–2009. (7) Fundteilung – en ca. 80 Stücke (zwei Drittel) nach Berlin, 35 nach Aleppo; nicht übernommen. Lage: en 'wenige Kilometer', de 3 km westlich von Raʾs al-ʿAin. Kein UNESCO-Bezug im Paket. Relation findsHeldBy Q617254 nach dem Quellenpaket des Nationalmuseums Damaskus (en-Wikipedia: Skulpturen vom Tell Halaf); Nationalmuseum Aleppo und Pergamonmuseum ohne Q-ID im Paket. Wikidata P131 = Q233914 ohne Label – keine Relation gesetzt. Kein Bericht über Kriegsfolgen am Fundort im Paket.

Számít a véleményed

Javaslatok, panaszok és visszajelzés

Van egy ötleted, panaszod, vagy hibát találtál? Írj nekünk – az üzeneted közvetlenül az oldal üzemeltetőjéhez jut el.

Miről van szó?