Fénykép: Frank Kidner · CC BY-SA 4.0 · Wikimedia Commons · Rögzítve 1996
Kaszr ibn Vardán
Helyi név: قصر ابن وردان
A Kaszr ibn Vardán 6. századi bizánci palota-, templom- és kaszárnyaegyüttes a Szíriai-sivatagban, Hamától mintegy 60 km-re északkeletre. A romok egy úttól nyugatra fekszenek, keletre pedig egy azonos nevű kis település található, amelynek a 2004-es népszámláláskor 467 lakosa volt. Az angol Wikipédia szerint stílusa közvetlenül Konstantinápolyból érkezett, és a mai Szíriában sehol máshol nem fordul elő.
Idővonal
- mid-6th c.
- 562–564
- 8 Feb 2018
Galéria
Dokumentált állapot
A jelenlegi állapot nincs dokumentálva · 2018-i állapot
Látogatás
Hogyan juthatsz ide
Dokumentált fuvar-, szállás- és közlekedési szolgáltatások itt: Hamá
Egészségügyi szolgáltatások a közelben
Légvonalbeli távolság ettől a helytől. Adatok: OpenStreetMap, állapot: 2026-10-30. A működés nincs ellenőrizve – indulás előtt telefonálj.
Források (11)
- Wikipedia (en): Qasr Ibn Wardan rev. 1378970530 · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
- Wikipedia (ar): قصر ابن وردان rev. 70738788 · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
- Wikidata · CC0 · 2026-10-30
- Wikipedia (el) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
- Wikipedia (es) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
- Wikipedia (fa) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
- Wikipedia (fr) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
- Wikipedia (it) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
- Wikipedia (pl) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
- Wikipedia (ru) · CC BY-SA 4.0 · 2026-10-30
- OpenStreetMap · ODbL · 2026-10-30
Keine deutsche Wikipedia und kein deutsches Wikidata-Label; der Name wird unübersetzt verwendet. Bauzeit: Mitte 6. Jh. (en) und Inschriften 562–564 (ar) vs. „5. Jahrhundert“ im ar-Einleitungssatz (vermutlich Fehler). Lage: 60 km nordöstlich (en) vs. 60 km östlich (ar) von Hama. Palastform: ar nennt ihn sowohl „kreuzförmig“ als auch quadratisch – nicht übernommen. Der ar-Artikel ist sprachlich teils fehlerhaft (u. a. ein unverständlicher Satz im Architekturabschnitt) und vergleicht den Bau mit dem Azim-Palast; diese Vergleiche wurden nicht übernommen. Ein Verweis auf Kamel Schehade und seine Rolle bei der Restaurierung ist nur ein „Siehe auch“-Eintrag ohne Inhalt; Restaurierungsgeschichte offen. Kriegsschäden nicht dokumentiert. Einzige Fachliteratur: Ross Burns, Monuments of Syria (in en zitiert, nicht eingesehen).